2012.11.10.

A kalandos futás

Szombaton végre meg érkeztek az új kutyahámok és az új futóövem.*-* 

Gondoltam kipróbálom őket. 

Elsőnek Buksival mentem el futni. Nem mentem vele hosszú útra mert még nem érezte jól magát az új hámban.

Hát nem volt egy valami csúcs szuper út, mert a a kutyák a kerítéseket szinte tépkedtéék és ezzel fel idegesítették Buksit. Ezzel az úttal nem volt semmi gond :D Haza értünk és akkor csere.

Mollyra még nem raktam rá a hámot amikor elindultunk.Szépen sétáltunk az erdő felé, már szinte ott voltunk mikor egy kis keverék kutyus utánunk szaladt.Alig bírtam elzavarni :/. 

Na mentünk tovább és egy kicsit elengedtem hogy hagy szimatolgasson... Ráraktam a hámot és elkezdtünk futni. Hát sztem 50 métert tehettünk meg és egyből egy magyar vizsla zavart meg minket. 

Mivel Molly nem jön ki jól a kutyákkal így ugrott volna neki a kerítésnek és így muszáj volt rövid pórázra fogni.Szerencsére túl értünk ezen a szakaszon és akkor szépen tudtam vele futni tovább.Gyakoroltam vele közben az irányváltásokat de nem nagyon figyelte, hogy mit mondok neki.
Már az útnak több mint a felét megtettük mikor egy telek mellé értönk. Egyszer csak azt láttam hogy egy Német juhász kutya fut a ház mellől a kerítéshez. Jól van gondoltam nem lesz gond és futottam tovább de mikor a telek sarkához értünk a Német juhász felugrott a kerítésre és elkezdett kimászni :O Gyorsan lelassítottam hogy ne jöjjön ki utánunk de csak kapaszkodott felfelé és egyre feljebb jutott. Amikor már a kutya félteste kint volt és lendületet akart venni az ugráshoz, akkor a ház ajtajában egy férfi rászólt. "Dió, gyere le onnan, de azonnal!
Huu azt hittem hogy tényleg kijön és megtámad minket. De szerencsére jött a megmentő "angyal" ,aki egyben egy rosz gazda mert nem tudja megnevelni a kutyáját vagy legalább is nem csinál nagyobb kerítést.
Na mentünk tovább. Messziről megláttam hogy egy birka nyáj mellet kell elhaladnunk. :) Na gondoltam magamba: Mollyt nem fogja zavarni mert úgyis juhászatból vettük és megszokta a birkákat. Hát nem is zavarta csak majdnem elrántott engem :/ Szerencsére nem történt semmi :)
Végetért a földes út ezért le vettem róla a hámot és elengedtem egy kicsit a mezőn hagy futkározzon ahogy ő akar.
Hazaértünk -huu szerencsére épségben- azt hittem hogy Molly most legalább egy kicsit kifárad, de rosszul hittem. Na mind1 én nagyon élveztem az egész napot (kivéve a délelőtti sulit) ,remélem a kutyusoknak is jól érezték egymást.
 
Jaa és elvittem a fényképezőgépet de teljesen elfeledkeztem róla így nem készültek fényképek :/



Következőleg hozok pár képet a hámokról és a futóövről.



(Ez az első bejegyzésem de remélem sokan fogjátok olvasni ezt és a továbbiakat  is :) )